Miért lehet előnyös a bérkülönbség a nők számára?

Milton Friedman közgazdasági nézetei szerint a férfiak és nők közötti bérkülönbségek nem feltétlenül a diszkriminációból fakadnak, hanem a piaci mechanizmusok és egyéni döntések eredményei. Friedman úgy érvelt, hogy a szabad piac természeténél fogva bünteti a diszkriminációt, és ehelyett a termelékenységre és az értékteremtésre helyezi a hangsúlyt. Az alábbiakban részletezem ezt a gondolatmenetet, külön kitérve arra is, hogyan lehet ez a nők számára előnyös a foglalkoztatási versenyben.

Miért kereshetnek többet a férfiak?

Friedman elmélete szerint a férfiak magasabb bére mögött elsősorban az állhat, hogy a piaci körülmények között a bérek a termelékenységet tükrözik. Az alábbi okok játszhatnak szerepet:

Különbségek a választásokban: Friedman szerint a férfiak és nők közötti bérkülönbség jelentős részben az egyéni preferenciákból és életpálya-döntésekből ered. Például a nők gyakrabban választanak olyan szakmákat, amelyek rugalmasabb munkaidőt kínálnak, hogy jobban összeegyeztethessék a munkát és a családi életet. Az ilyen szakmák jellemzően kevesebb fizetést kínálnak, mivel a rugalmasságot nagyobb értéknek tekintik, mint a magasabb fizetést.

Piaci diszkrimináció és kockázatok: Friedman úgy véli, hogy még ha létezne is diszkrimináció, a piac hosszú távon korrigálja ezt. Ha egy munkáltató diszkriminál és kevésbé produktív férfiakat részesít előnyben a termelékenyebb nőkkel szemben, akkor versenyhátrányba kerül azokkal a cégekkel szemben, akik pusztán a teljesítmény alapján döntenek.

Képzettség és tapasztalat: A férfiak jellemzően több időt töltenek a munkaerőpiacon megszakítás nélkül, míg a nők pályája gyakran megszakad például gyermekvállalás miatt. Ez a munkatapasztalatbeli különbség hatással van a termelékenységre és így a bérekre is.

Miért lehet ez előnyös a nők számára?

Friedman megközelítésében a szabad piacban rejlő mechanizmusok miatt a férfiak és nők közötti bérkülönbség nemcsak hátrány, hanem lehetőség is lehet a nők számára, ha a megfelelő stratégiát választják.

Költségelőny kihasználása: Ha a férfiak magasabb bért kérnek ugyanazért a munkáért, akkor a nők, akik alacsonyabb bérrel is hajlandók dolgozni, vonzóbbá válhatnak a munkáltatók számára. Egy olyan világban, ahol a profitmaximalizálás az elsődleges cél, a cégek hajlamosak a költséghatékony megoldásokat keresni. Ez előny lehet a nők számára, mert a munkáltatók a diszkrimináció ellenében is a termelékenyebb, de alacsonyabb bérigényű nőket alkalmazhatják.

Teljesítmény-alapú verseny: A piac Friedman szerint elsősorban a termelékenységet díjazza. Ez azt jelenti, hogy a nők a képességeik és eredményeik révén felülkerekedhetnek a férfiak által megszabott „normákon”. Ha a nők magasabb termelékenységet mutatnak, mint férfi versenytársaik, akkor a piac ezt idővel elismeri és megjutalmazza, akár bérben, akár előléptetésben.

Innovatív hozzáállás a munkahelyen: Mivel a nők gyakran alkalmazkodóbbak és rugalmasabbak, előnyre tehetnek szert olyan területeken, ahol ezek az értékek különösen fontosak. Friedman szerint a piac ezeket a tulajdonságokat is díjazza, ha azok hozzájárulnak a cég eredményességéhez.

Hosszú távú piaci korrekció

Friedman arra is rámutatott, hogy a piaci verseny hosszú távon kiegyenlíti az indokolatlan bérkülönbségeket. Ha a nők ugyanolyan képzettek és termelékenyek, mint a férfiak, akkor az őket alkalmazó cégek versenyelőnybe kerülnek. Ez arra ösztönzi a többi vállalatot is, hogy megszűnjön a diszkrimináció, különben nem tudnak versenyképesek maradni.

Összegzés

Milton Friedman érvelése alapján a férfiak magasabb bére elsősorban a piaci mechanizmusok és egyéni döntések következménye, nem pedig feltétlenül diszkrimináció eredménye. A nők számára a bérkülönbség előny is lehet, ha azt költséghatékonyságuk vagy egyéb versenyképességi előnyük javára fordítják. Friedman elméletében a piac természetes korrekciós mechanizmusai hosszú távon egyenlőséget teremtenek, feltéve, hogy a nők termelékenységük révén bizonyítják értéküket a munkaerőpiacon.

Az érvelés kizárólag Milton Friedman közgazdasági elvein és publikációin alapuló gondolatmeneteken nyugszik, de nem konkrét szöveghű idézet vagy pontos forráshivatkozás. Az érvelés általánosságban Friedman szabadpiaci elméleteire, különösen a „Capitalism and Freedom” című könyvében, valamint a szabadpiaci diszkriminációról szóló nyilatkozataiban és tanításaiban megfogalmazott álláspontjaira épül. Ezen túlmenően a piaci mechanizmusok és a termelékenység alapú bérezés elemzése is a Friedman általános nézeteiből származik.