Panama akták

A panama akták, vagy más néven panama papírok, egy gyűjtőfogalom annak, a 11,5 millió kiszivárgott bizalmas dokumentumnak, amit a Mossack Fonseca ügyvédi iroda kezelt. Több mint 240 ezer vállalat és vele együtt részvénytulajdonos érintett a kiszivárogtatásban. Az iratok öt ország (Argentína, Izland, Szaúd-Arábia, Ukrajna és az Egyesült Arab Emírségek) vezetőit név szerint is megemlítik, akárcsak kormánytisztviselők és államfők közeli rokonaik, közeli kapcsolataik adatait is tartalmazza, több mint 40 további országból, például Brazília, Dél-afrikai Köztársaság, Kína, Egyesült Királyság, Franciaország, India, Malajzia, Mexikó, Málta, Oroszország, Pakisztán, Spanyolország, Szíria és Magyarország.

Az ügyvédi irodák és más szereplők nem törekednek arra, hogy meggyőződjenek arról: ügyfeleik nem adóelkerülésre vagy pénzek tisztára mosására akarják használni a cégeket, ne adj isten, nem bűnözők-e, pedig erre minden országban törvény kötelezi őket. Mossack Fonseca ügyvédi iroda is ilyen cég. ICIJ kérdéseire a cég azt felelte, hogy nem támogatják bűncselekmények elkövetését. Nagyon nem egyenlőek a munkabérért dolgozók és a gazdagok lehetőségei, ha adóelkerülésről van szó. Előbbieket egy-egy apróság miatt is éveken át vegzálhatja az adóhatóság, ezzel szemben az igazán pénzesekkel lehet, hogy nem is nagyon találkoznak. A helyinél lényegesen alacsonyabb közterhek fizetése mellett élhetnek a legtöbbször háborítatlanul, és természetesen sokkal magasabb életszínvonalon, mint a helyben adózó átlag, akire viszont így egyre inkább áthárul az állam fenntartásának költsége.

Nyomás nehezedik majd a törvényhozókra, hogy menjenek neki az eddiginél hatásosabban a rendszernek. Ezt persze könnyű követelni, de nehéz lépéseket tenni az egyre jobban globalizált világgazdaságban, ahol az egyes országok adórendszerei egymással versenyeznek. Magyarországon ugyanolyan offshore-helyszín vagyunk, ha kevéssé helyhez kötött, a globális átlagnál kedvezőbb adózási környezetet adunk, azzal máris adóparadicsommá válunk. Egy nagy multit könnyedén idecsalogat egy magyar falucska nulla százalékos helyi iparűzési adókulcsa. Persze egy gyárat vagy egy szolgáltatóközpontot nem vonzanak ide, mert megfelelő infrastruktúra és képzett munkaerő sincs helyben, ami kitermelné önmagát.

Kutató folyamat:

A terhelő adatok után a német Süddeutsche Zeitunghoz és egy nemzetközi tényfeltáró konzorcium International Consortium of Investigative Journalists nyomozott, egy névtelen szivárogató kezdeményezésére 2015-ben. A folytonos munkában 409 újságíró, 107 médiaszolgáltató vett részt és tette közzé eredményét 80 országban. Bírósági adatbázisokban, tulajdoni lapokban, cégiratokban kutattak. Pénzmosással foglalkozó szakemberekkel, és nyomozókkal interjúztak. Így sikerült egy kereshető adatbázisban összegyűjteni a több mint 215 ezer offshore-cég adatait. link: offshoreleaks.icij.org Az első kiszivárgott adatcsomag 2016 áprilisában, 149 dokumentumot tartalmazott. Az összesített mennyiség mintegy 2,6 terabájt adatot emésztett fel. Ezekről az információkról azt lehet tudni, hogy e-maileket, weboldalakat, pénzügyi adatokat tartalmaznak.

Ilyen esetekben nagy mennyiségű ismeretlen információ áramlik az újságíró kezébe. Hosszú időbe telik, hogy biztos forrásra találjon a kutató. A jó történetet könnyű felismerni, mert egyszerű megkereséssel, nem túlcsavart üzenetek formájában érkezik. Olyan személy lép velünk kapcsolatba, aki nem fontoskodó, szószátyár, és nem manipulatív. Először a kapcsolat rövid megkeresésekben érkezik, telefon, e-mailekben. Könnyen visszakereshető információkkal szolgálnak, a valósággal összeegyeztethetőekkel. Az informátor gyakran veszélyben van, ezért sokszor nem is találkoznak személyesen. Németországban az informátorok személyét ismerni közvetlen veszélyt is jelenthet. Ha tömören, és világosan fogalmaznak, akkor nagy nyilvánosságra számítanak a másik oldalról. Az információ átadása zárt csoportokban, titkos csatornákon történik. Ha a megkeresés nem az anyagi oldalával indul, nagyobb eséllyel lesz hitelesebb. Az ilyesféle kiszivárogtatást az újságírói gondoskodó szemek különböztetik meg a Wiki-leakstől. (Bastian – Frederik, 2016)

Nemzetközi érintettség:

A világ 500 leggazdagabb emberét feltüntető Forbes-listáról 29 dollármilliárdos szerepel a Panama-iratokban. Őmellettük Putyin egyik legjobb barátja, Szergej Roldugin csellista, vagy Jurij Kovalcsuk, a Bank Rosszija vezetője is szerepel, aki a bankon keresztül legalább 1 milliárd dollárt fektetett be egy Sandalwood nevű, Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cégbe. USA-ban feketelistás cégeknek és személyeknek is segített vagyonuk eltüntetésében az ügyvédi iroda, akik korábban mexikói drogbárókkal, terrorszervezetekkel, és Észak-Koreával üzleteltek. A kínai elnök Hszi Csin-ping családja, David Cameron brit miniszterelnök elhunyt apjának offshore-ügyletei, marokkói VI. Mohamed, szaúdi Salman király, Izland volt miniszterelnöke, Sigmundur David Gunnlaugsson, FIFA nemzetközi labdarúgó-szervezet etikai bizottságának egyik tagja, Petro Damiani, Lionel Messi argentin futballista valamint apja, és végül Jackie Chant is köthető ilyen cégekhez.

Hazai érintettség:

Magyarországról a Direkt36 vett részt tényfeltáró kutatásban. Hazánk 700 olyan vállalkozáson keresztül is érintett, amelyeknek tulajdonosköri háttere kétséget kizáróan panamai kapcsolatokkal rendelkezik. Ezen túlmenően 5000 vállalat köthető különböző adóparadicsomokhoz. Egyetlen magyar politikus, Horváth Zsolt, egykori Fideszes nevére bukkantak a magyar vonatkozású 11,5 millió dokumentum nevei között. Kecskemétet képviselte az Országgyűlésben, manapság visszavonult az aktív politizálástól. A kiszivárogtatás nagyon kínos lehet a Fidesznek, hiszen a kormánypárt korábban élesen kritizálta az offshore-céges kötődéssel rendelkező közéleti szereplőket, akiket maga Orbán Viktor nevezett offshore-lovagoknak. Orbán ígéretet tett arra is, hogy az ő kormányzása alatt vége lesz az offshore-lovagok világának. Az átláthatatlanság és a névtelenség miatt az offshore cégek egy része adóelkerülést hajt végre. Az anyaországok bevételkiesését a részben vagy akár egész nyereségük után való adóhiánnyal magyarázhatjuk.

Forrás:

• Bastian Obermayer – Frederik Obermaier, Panama Papers: Die Geschichte einer weltweiten Enthüllung (Deutsch), Broschiert, 6. April 2016